H I R D E T M É N Y !
A szabadtéri tüzek elleni védekezési szabályok betartására
A mezőgazdasági munkálatok és azzal párosuló tarló, aljnövényzet (száraz fű, avar) égetésével, valamint a tűzgyújtással, tűzgyújtási tilalommal és a mezőgazdasági hulladék égetésével összefüggésben, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tűzmegelőzési Bizottság az alábbi tájékoztatást adja:
Mikor van lehetőség az égetésre? – általános jelleggel TILOS!
A főszabály alól több jogszabály teszi lehetővé a növényi hulladék égetését, bizonyos feltételek teljesülése esetén!
1) Belterületen - avar és kerti hulladék égetése
A „Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék - az elemi kár kivételével - bármilyen okból kigyullad.”
Kerti égetés tűzvédelmi szabályai
- kizárólag szélcsendes időben végezhető az égetés, ha feltámad a szél, annak erősségétől függően a tűzet azonnal el kell oltani,
- a kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad égetni, ahol az égetés és annak hősugárzása a személyi és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz,
- a tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni,
- a tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg eloltható. (lapát, kerti csapra szerelt locsolótömlő),
- az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni,
- az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, ipari eredetű, illetve veszélyes anyagot tartalmazó hulladékot.
2) Az égetés feltételei külterületre vonatkozóan
a) Növényegészségügyi okból
A lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.
Az erdőterületen található védett növénytársulásokban a teljes talaj-előkészítés és a vágásterületen az égetés csak növény-egészségügyi indokból vagy természeti kár megelőzése, illetve elhárítása miatt végezhető.
b) Természeti területen – gyep, nád
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 21. § (1) bekezdésének b) pontja szerint természeti területen a környezetvédelmi felügyelőség engedélye szükséges „a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez.”
Mivel ez idáig a környezetvédelmi felügyelőség nem adott ki ilyen engedélyt, ezért jelen időszakban természeti területen is bárminemű növényi hulladék égetése TILOS!
c) Erdőben és 200 m-es körzetében
Törvény alapján „erdőben tűz gyújtására és fenntartására - az erre a célra kijelölt helyek kivételével - csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult.”
A kivételek:
- vágástéri hulladék égetése az erdőgazdálkodó által,
- erre a célra kijelölt és tűzvédelmi szempontból megfelelő kijelölt tűzrakó helyen kialakított,
Törvény alapján fokozott tűzveszély esetén az erdő határától számított kétszáz méteren belüli területre a miniszter - átmeneti időre - általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet el.
Tehát a tűzgyújtási tilalom elrendelése a kivételekre is vonatkozik!
Amennyiben az égetés feltételei a fenti jogszabályi környezet illetve hatósági engedélyek alapján adottak, akkor az élet- és vagyonbiztonságot szem előtt tartva az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet alábbi előírásait kell betartani:
- A tervezett égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségnek írásban be kell jelenteni. ( a bejelentőlap letölthető a www.szabolcs.katasztrofavedelem.hu honlapról)
- A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos.
- Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel.
- Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
- A tarlót, illetve az érintett szakaszokat az égetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani.
- A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani.
- A tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni.
- A tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal (ásó, ásólapát, lapát, szikracsapó) ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
- A tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.
- A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszer-számokkal stb. - meg kell szüntetni.
A tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírsággal sújtja azon termőföld használót, aki termőföld hasznosítási, vagy mellékhasznosítási kötelezettségének nem tesz eleget (pl.: termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését nem akadályozza meg). A kiszabott tűzvédelmi bírság összege 60.000 – 200.000 Ft-ig terjedhet.
Mándok, 2014. március 7.-én
Pekó László sk.
polgármester
< Előző | Következő > |
---|